Ugrás a fő tartalomra

“Ha jó matekból, miért járna külön órára?”

 

Tegnap egy elgondolkodtató telefonhívást kaptam...

Egy Szülő keresett meg azzal, hogy a gyermekének segítségre lenne szüksége matekból. (Ebben eddig semmi meglepő nincs...) Viszont amikor szóba került, hogy kikkel foglalkozom, kissé hitetlenkedve kérdezte: „Miért járnak hozzád olyan gyerekek, akiknek négyesük vagy ötösük van matekból?”

A kérdés jogos, hiszen a köztudatban a külön óra még mindig a „hiányok pótlásáról” szól. Sokan úgy gondolják, hogy magántanárhoz csak akkor kell járni, amikor „ég a ház”, vagy akár már a bukás szélén áll a gyerek. Pedig a tehetséggondozás legalább annyira fontos, mint a felzárkóztatás.

📍A „jó” iskolai jegy és a valóság közötti szakadék

Az iskolai osztályzat sokszor csalóka. Ha a gyerek négyes vagy ötös matekból, akkor elvileg rendben van minden, nincs szükség külön segítségre. A tapasztalatom viszont az, hogy egy jó jegy nagyon sokféle tudást takarhat. Lehet mögötte szorgalom és jó memorizációs képesség, de közben maradhatnak rejtett bizonytalanságok, szürke foltok az alapokban vagy egyfajta felszínes rutin, ami tökéletesen működik a már megszokott, kaptafás feladatoknál, de meginog váratlan, új helyzetekben.

Vajon mindez elég-e egy erős gimnáziumi felvételihez vagy egy rangos egyetem szigorú beugrójához? Sajnos a tapasztalat az, hogy nem.

📍A hozzám érkező diákok azért jönnek, mert:

👉Komoly céljaik vannak: Sokan erős, elit gimnáziumokba készülnek, mások már most top egyetemekben gondolkodnak, vagy külföldi tanulmányokat terveznek. Ehhez nem elég egy jó jegy, ehhez mély, biztos tudás kell, amit nyomás alatt is elő tudnak hívni. Itt a „jó” nem elég, a „kiváló” a belépő.

👉Kihívást keresnek: Olyan feladatokkal akarják mérni magukat, amelyek túlmutatnak a tankönyvi példákon. Sok jó képességű gyerek „unatkozik” az iskolai órákon, mert a tempó a többséghez igazodik. Nálam ők kapnak teret, mert a célom a tehetség kibontakoztatása.

📍Mi az a „plusz”, amit az iskolában nem kapnak meg?

👉Stratégiai gondolkodás: Megtanuljuk, hogyan kell hozzányúlni egy olyan feladathoz, amilyet még sosem láttak. Ez az a kreativitás, ami a legtöbb központi megmérettetésen döntő szempont.

👉Időmenedzsment és mentális állóképesség: Egy központi felvételi vagy egy érettségi nemcsak tudáspróba, hanem stresszteszt is. Az erős tanulóból akkor lesz sikeres vizsgázó, ha megtanulja uralni az idejét és a logikáját nyomás alatt is.

👉Egyéni tempó: Itt nincs „lemaradó” vagy „túl gyors” diák. Minden diákom személyre szabott ütemterv szerint fejlődik.

A hozzám járó diákok felismerik, hogy a különóra nem szégyen vagy korrepetálás, hanem elit edzés. Ahogy egy profi sportolónak is van személyi edzője, úgy a szellemi élsportolóknak is szükségük van valakire, aki kihozza belőlük a maximumot. Amikor egy diák elkezdi látni a matematika szépségét és logikai rendszerét, hirtelen kinyílik számára a világ. Már nem csak megoldja a feladatot, hanem átlátja a stratégiát. Ez a magabiztosság pedig kulcsfontosságú, amikor egy stresszes megmérettetésen kell teljesíteni.

📍Több, mint matek: Jövőépítés

Aki nálam tanul, az nem csak a következő dolgozatra készül. Jövőképet építünk. Legyen szó nagyoknál a mérnöki vagy gazdasági pályáról (de volt már kommunikáció és marketing irányba készülő diákom is), vagy kicsiknél egy jó gimnáziumról, a matematika az a nyelv, amin a jövő sikerei íródnak.

A válaszom tehát egyszerű:

Azért jönnek hozzám az erős tanulók, mert tudják, hogy a bennük rejlő lehetőségek sokkal többek egy iskolai osztályzatnál.

Ők nem egyszerűen segítséget kérnek, hanem befektetnek a saját jövőjükbe!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ISMERJ MEG!

Kedves Érdeklődő! Köszönöm, hogy felkerested az oldalamat! Az alábbiakban szeretnék mesélni magamról és bemutatni az eddigi pályafutásomat, a tanulással, oktatással való kapcsolatomat: 1996-ban születtem, Budapesten. Azonban mióta az eszemet tudom Dunaharasztin élek. Mivel a családom fele a tősgyökeres haraszti svábok vonalát erősíti, így az általános iskola alsó tagozatát a helyi német nemzetiségi iskolában jártam végig, ahol kisiskolás koromhoz képest egy nagyon erős német nyelvtudásra tehettem szert. Az első iskolaváltás 4. osztályos koromban történt, ugyanis 10 évesen kijelentettem, hogy építész szeretnék lenni! (A felmenőim között egy építész sincs, ezért a mai napig rejtély, honnan jött ez az ötletem!) Mivel megingathatatlan voltam a döntésemben, ezért a szüleim igyekeztek olyan iskolát keresni, ahol megkapom a céljaimhoz szükséges legjobb oktatást. Így felvételiztem először egy pesterzsébeti nyolcosztályos gimnáziumba, ahol a felső tagozatban egy hihetetlenül lelkiismeretes mate...

A tehetség önmagában kevés, ha nincs mögötte biztos tudás!

Ahogy közeledek a harmadik X felé, egyre tisztábban látok. Nemcsak magamat, hanem azt is, hogy miért és kikért tanítok. Idén hét éve, hogy matek oktatással foglalkozom. Ez alatt az idő alatt szinte mindent kipróbáltam, amit a tanításban lehet. Dolgoztam sokféle gyerekkel, sokféle céllal, sokféle módszerrel. Minden tapasztalat hozzáadott valamit a munkámhoz, és közben én is sokat változtam. Nemcsak a diákok formáltak, hanem a mérnöki és vállalkozói szemlélet is. Az elmúlt években azonban egyre világosabb lett számomra, hol van igazán dolgom. Olyan jó képességű gyerekekkel dolgozhattam együtt, akik különbözőek voltak: másban tehetségesek, más irányba tartottak, de volt bennük egy közös pont. Konkrét céljaik voltak, és ezekhez a matek megkerülhetetlen eszközt jelentett. Egy biztos ötös bizonyítvány, egy sikeres felvételi, egy álomiskola, egy ösztöndíj vagy verseny. És ami igazán számított, hogy hajlandóak voltak megdolgozni a saját sikerükért. Mindig megérint, amikor egy tehetséges gyerek...